Előre szólok, ez egy tradicionális édesség lesz, nem a manapság oly népszerű "egészséges" vagy ilyen olyan mentes sütiutánzat. Aki nem szereti az ilyet, máris kattintson el, kímélje meg magát a szenvedéstől amit az epres pite utáni sóvárgás fog okozni! Ez egy régi recept, kicsit felturbózva, nagyon egyszerű, eperőrülteknek kötelező darab!

A tésztához:

125g puha vaj

60g barnacukor

250g liszt

1 tojás

A töltelékhez:

kb egy kiló eper, negyedekbe vágva (érdemes belepróbálni cukrozás előtt, hogy mennyi is fér be tényleg a sütőformába - a maradékot meg lehet enni nyersen)

négy csomag (bourbon) vaníliás cukor

fél bögre liszt

A morzsához:

4 evőkanál vaj

fél bögre liszt

negyed bögre barnacukor

csipet só

A tésztához valókat kimérjük, a vajat habosra keverjük a tojással és a cukorral, hozzáadjuk apránként a lisztet, kis formás homogén labdát gyúrunk belőle, legalább fél órát hűtőben pihentetjük.

Az epreket megmossuk, zöldjüket eltávolítjuk, lecsöpögtetjük, negyedeljük, rájuk szórjuk a vaníliás cukrot és átforgatjuk. Legjobb szűrőben dolgozni, hogy a lé amit a cukor előhoz, lecsöpögjön.

A morzsához a puha vajat habosra keverjük a cukorral, sóval, majd a lisztet hozzáadva ujjainkkal morzsásítjuk.

Kivajazunk egy pitesütő formát vagy egy jénait (én utóbbit használom, mert ebben látszik ha megsült szépen a süti alja is). Kinyújtjuk a tésztát, óvatosan, hogy ne törjön össze a széle sem. Akkora és olyan formát készítünk belőle, ami beteríti a sütőformánkat, és aminek a széle kicsit lilóg. Beleillesztjük a formába. Az epret megszórjuk a liszttel, átforgatjuk és beleöntjük a sütiformába amiben már ott vár a pite tésztája. Tetejére egyelnetesen elosztjuk a morzsát, és 170 fokon légkeverésen vagy 180 fokon sima sütőben kb egy órát sütjük. Félúton érdemes letakarni, hogy a morzsa meg ne égjen. Hagyjuk kihűlni. Sok leve lesz, de nem áztatja el a tésztát. Jó étvágyat hozzá!