Nyúlbérlés? Hogy micsoda?
Ha az alapokat vesszük, hogy miért is kreténség a nyúlbérlés (a bérbeadásba inkább bele sem megyek), akkor első körben tegyük fel, hogy minden más ünnepre lehet az alkalomhoz pásszintos résztvevőt kölcsönözni. Némelyiknél piaci rést vélek felfedezni, például:
Karácsonyra rénszarvast! Lezabálja a szaloncukrot a fáról, színes csomagolópapíros, karvastagságú, irtó büdös izéket ürít a nappaliba, felökleli apát, a potenciális vetélytársat. Ugye, hogy nem kell rénszarvas karácsonyra?
Gyereknap: gyerektelenek próbálják ki, milyen az, ha purdéja van az embernek! Peluscsere, éjjeli felkelés, folytonos animátori elfoglaltságok, felforgatott lakás. Multitasking-tréning. Aztán visszaadjuk, mert huhh, elég is volt ennyi. Talán majd jövőre. Vagy inkább nem?
Anyák és apák napja: Újra lesz valaki pár napig, aki mos és főz rád, aki megölel reggel, este mesét olvas, jóéjt puszit ad, szépnek lát, mikor még a tükör is elsírja magát, ha a közelébe mész, büszke rád, mikor a szomszéd macskája többre vitte, mint te. Húzd ki magad, kösd fel a hajad, engedd le, egyél még, meghíztál, olyan sovány vagy. Úgy aggódik érted, hogy az agyadra megy. Mégsem négy napig van rá szükséged, hanem olyan sokáig, amíg lehet, és gondoskodsz róla élete végéig. Szóval szülőt sem bérelünk.
A halottak napját hadd ne vezessem már le!
Aztán vannak a már kiaknázott üzleti lehetőségek:
Valentin-nap: hát kinek van kedve egyedül lenni ezen a jeles műünnepen?! Vigyük el az első cuki szembejövőt magunkkal! Későn jössz rá, hogy túl sokat beszél, hogy IQ negatív, hogy büdös a szája és hogy csámcsog. Tök kiábrándító. De úgy is visszaadod, csak ezt az egy napot kell kibírni vele. Milyen jó! Phew *.*
És persze irományunk tárgya, a Húsvét. Tehát bérelni szeretnél egy édes kicsi nyuszikát a gyereknek, mert rágja a füled (mármint a kölyök), hogy neki is kell, mert a Kevinnek a zoviba‘ is vettek az anyukájáék! Meg mert a nyúl a húsvéthoz tartozik! Igaz, hogy a Kevinéknél idővel „elköltözött“ (értsd: elszökött, feldobta a nyúlcipőt, megették, stb) a nyuszika, de ti nem juttok ilyen messzire (mélyre), hiszen csak néhány napig lesz nálatok! Kötelezettség, felelősség nélkül lehet a gyereknek örömet okozni! Micsoda szuperkényelmes megoldás ez! Jó példát mutatsz vele...
Tehát béreljünk nyulat! Mondá az ignoráns szülő, aki abban reménykedik, hogy a gyerek majd eldugul és nem csinál színházat a Pennyben a kasszánál a cuki nyuszis posztert meglátva, mert meg lett neki ígérve, hogy lesz neki is nyula húsvétra, közben meg nem lett.
Azt már átvettük, hogy miért ne vegyél élő állaltot, most belemegyünk, hogy miért ne is bérelj.
A nyúl cuki, mozog az orra, puha. Irtó sokat kakál, büdöset pisil, és olyan érzékeny mint a mimóza. Szó szerint rosszul van tőle, ha hurcolják ide-oda. Ez vonatkozik a bérbeadó-bérldő viszonylatra is. Hazaviszed, a gyerek visit örömében: a nyúl kinyiffan az ultrahang okozta sokktól. Gyerek megnyomorgatja: a nyúl kinyiffan a stressztől és a nyomorgatástól, úgy alapból is. Adsz neki valami kaját: a nyúl kinyiffan, mert minek is vásároltál volna be négy napra minőségi tápot, szénát?! Hát ott a kómpérhaj, a száraz kenyér, meg a répa!
Eleve, ha jó sok átgondolás, konzultáció után és elköteleződési vággyal végül mégis nyuszit viszünk haza, akkor napokig békén hagyjuk, értsd: hozzá sem nyúlunk, halkan beszélünk hozzá, ellátjuk mindenféle neki való finomsággal, amit előre beszereztünk - tíz évre előre. Tehát az első pár nap eleve nyomorgatás-hangoskodásmentes kell, hogy legyen, máris nem lesz izgalmas négy napra nyulat bérelni. Te mégis megtetted.
Tehát ott ül a szép kis cuki nyuszi a dobozban – hát mi másban, nem fogsz tán két napra nyuszibiztos ketrecet venni neki?! – és épp szívrohamot hord ki lábon, mert sosem látott-hallott titeket, nem ismer, piszkálják, ismeretlen a hely, minden olyan ijesztő és fura szagú, és különben is, hol vannak a többiek? Miért van ő ennyire egyedül? Ott ül a dobozban és retteg, éhezik, de nem eszik, mert az nem az ő kajája, és nem, nem fog elkezdeni enni majd ha éhes - a nyulak ennél bonyolultabbak, de honnan is tudnád? Húsvét vasárnap reggel a gyereked ordítva ébreszt, hogy a nyuszika nem mozdul! És felháborodva hívod a bérbeadót (a jó ég áldja meg – ja, nem), és azonnal kéred vissza a pénzed, mert selejtest adott el! Kinyiffant!
Jobb esetben nem nyiffan ki négy nap alatt, akkor viszont a gyerek meg akarja majd tartani. Azt pedig te nem akarod. Itt van, hogy miért nem.
Miután ilyen szépen és egyszerűen levezettem neked, eljutottál a konklúzióhoz: a szerző egy igazi köcsög, de te mégsem akarsz bérelni nyulat húsvétra. Se rénszarvast karácsonyra. Inkább maradsz a századik plüssnyuszinál, mert az olyan problémamentes, jó illatú, aludhat a gyerekkel. Boldog és kiegyensúlyozott szülőként nem veszel a nyakadba valamit, amihez semmi kedved, nem értesz hozzá, még négy napra sem. Megmaradsz boldog és kiegyensúlyozott szülőnek. Érezd, ahogy a nyugalom áramlik az ereidben, ahogy a plüssnyúl túlél mindent. Élőnyúl-mentes zen.
Kellemes Húsvétot kívánok!
~ Züminyúl